Történet

Veresegyház földrajza és vízrajza

Veresegyház a Pesti-síkság északi részén terül el, 160-180 méteres tengerszint feletti magasságon. A település keleti és nyugati határát lapos buckás homokdombok alkotják. Északkeletről az Öreghegysor és a Margita, délről a Gödöllői-dombság, mogyoródi gyertyános és a fóti Somlyó, nyugatról a csomádi Magas-hegy és a Pesti-síkság határolja.

A talaj részben üledékes, homokos kavicstörmelékes, magasabb részeken agyagos, völgyekben homokos meszes. A kedvezőtlen talajadottságok miatt a növénytermesztés eléggé szűk köre terjedt el.

Ősnövényzete a sztyeppfű, ami az éghajlatváltozások miatt elpusztult. A melegebb és csapadékosabb éghajlati viszonyok a magasabb területeken a bükkfás erdős sztyepp fejlődését tették lehetővé, az alacsonyabb területeken pedig kialakultak a kocsányos tölgyesek és a nádasok. Jelenlegi éghajlatát meghatározzák az Alföld meleg szárító és az Északi középhegység felől érkező, csapadékot hozó légáramlatok.

A terület a Gödöllői dombság vízgyűjtő területe, az ott eredő patakok vizét a Sződrákosi-patak gyűjti össze. Ennek a pataknak a szárazabb időszakokban is volt vize, ezért a XIX. században a térségben 11 malom működött.

Ezt a természeti adottságot használták ki, amikor a Sződrákosi-patakot a XV. században elgátolták, így jött létre a ma is létező mesterséges tó (Öreg-, Malom- vagy Strand-tó), mely a következő századokban gazdasági jelentőséggel bírt.

Kezdetben halastóként használták, és a váci püspöki uradalomi malmot működtette, majd a századforduló után döntően idegenforgalmi jelentőséggel bírt. A 80-as években az Öreg-tótól délre alakították ki a Pamut-tavat, majd a Sződrákosi patak medrének kikotrásával az Ivacsi-tavat. Az így létrejött vízfelület megközelítőleg 16 hektár.

A tavak, de főleg az Öreg-tó partján értékes flóra alakult ki. Sajnos mára ennek az élővilágnak a nagy része elpusztult a környezetszennyezés és az amúgy értelmetlen, környezetvédelmet figyelmen kívül hagyó környezet-átalakító beavatkozásoknak köszönhetően.

1987-ben tárták fel a város egyik számottevő természeti erőforrását, a strandfürdő melletti hévizet, melynek vizét az 1992-ben épült termálfürdőben hasznosítják.

Veresegyház fekvése igen kedvező. Elsősorban Budapest közelsége, másodsorban a régión belül a település Gödöllő és Vác között helyezkedik el, ennek köszönhetően jelentős személyforgalom bonyolódik le ezeken az utakon.

Veresegyház történelme

Néveredet

Nevét valószínűleg templomának színéről kapta. A középkori írásos emlékekből egyértelműen kiderül, hogy a település templommal rendelkezett. A névhez csatolt egyház szócskából is ez derül ki. A néphagyományok azonban a tatárjárás idején történt véres eseményekkel hozzák összefüggésbe a település nevének eredetét (ti. hogy templomát akkor vér áztatta).

Veresegyház története az őskortól napjainkig

Veresegyház történetéről írásos emlékek csak a XIV. század végétől maradtak fenn, de a régészeti leletek igazolják, hogy ezen a területen már i.e. 4000-2500 közötti időszakban is éltek emberek. Ebben a korszakban Veresegyház területén az ún. Dunántúli vonaldíszes kultúra népének telepe állt fenn. 1984-ben szarmata síremléket tártak fel, amelyből arany-, ezüstékszerek és használati tárgyak kerültek elő. Kr.u. 568-670 közötti időkből származó avarkori régészeti leleteket a ma az egyik városrész nevében megőrzött Ivacs falu területén leltek. Honfoglalás- és Árpád kori sírleletek pedig Veresegyház környékén elhelyezkedő településeken kerültek elő. A város első okleveles említése 1375-ből származik.

Regionális szerepe először a váci egyházmegye szervezetén belül mutatkozik meg. A XIV. század végén főesperesség székhelye, majd az Anjou-korban létrehozott halastó a váci püspöki halgazdaság részét képezi. A török uralom alatt Veresegyház szultáni hász birtok lett, majd a török kiűzése és a Kuruc szabadságharc után a váci püspökség kialakította a veresegyházi ispánságot. Az 1810-es években a település híres volt boráról, de az 1880-as filoxéria járvány miatt elpusztultak a szőlőtőkék. A következő években más növénykultúrák terjedtek el ezeken a területeken.

Az egyre gyarapodó lakosság és Veresegyház elhelyezkedése a közlekedés fejlődését vonta maga után. 1911-ben megindult a villamos-vontatású vasút Budapest-Veresegyház-Vác vonalon, Szada-Gödöllő kitérővel. Ez volt az ország első villamosvasútja. A településen élő lakosság továbbra is mezőgazdaságból élt, főleg az epertermesztés volt jellemző, de a közlekedés fejlődése és a vasúti forgalom megindulása maga után vonta a kereskedelem és a turizmus fejlődését. Ez utóbbi fejlődéséhez nagyban hozzájárult a terület egyedülálló természeti adottsága. 1925-ben megalakult a Veresegyházi Tórendező és Fürdő Egyesület, majd 1929-ben megnyitotta kapuit a strandfürdő 100 db öltöző kabinnal, étteremmel, kiadó szobákkal. Ez idő tájt indult meg Veresegyházon az üdülő és fürdő turizmus, ami a II. Világháborúig igen jelentős volt. Az ezekhez a létesítményekhez kötődő sport és kulturális élet igen magas színvonalú volt, így bekerült Magyarország útikönyveibe is.

A II. Világháború eseménye visszavetették a település fejlődését. Ebben az időszakban dolgozott itt munkaszolgálatosként Radnóti Miklós, Vas István, Szép Ernő.

A háború után megkezdődött az újjáépítés, a károk felszámolása és újra megindult a vasúti közlekedés. A szocializmus időszakában a szovjet mintára épülő politikai gazdasági irányítás gátat szabott a turizmus fejlődésének. Szocialista mintára fejlődik a mezőgazdaság, az ipar és az egészségügy. A rendszerváltás után indult meg az a fejlődés, melynek eredménye a lakosság megháromszorozódása, a természeti értékek háttérbe szorulása, és egy mára vitathatóan élhető, jellemzően agglomerizációs település kialakulása. 1999-ben Veresegyház megkapta a városi címet. Az infrastruktúra fejlődése megindult, a fejlesztés napjainkban is tart.

Veresegyház napjainkban

Területfelhasználás, településfejlesztés

A településfejlődést meghatározta az 1990-es években lezajló privatizáció, melynek eredménye, hogy az önkormányzat felvásárolta a tulajdonosoktól a földterületeket, és az önkormányzat által kidolgozott új általános rendezési terv alapján új lakó- és ipari területek jöttek létre. Az új középületek építése során olyan építészeti koncepciót követnek, amely meghatározza a település arculatát, és az építészeti hagyományokat is figyelembe veszi. A korábban üdülőterületnek használt övezetek nagy részén is már lakóházak állnak. Üdülési vonzerőt a településen feltárt termálvíz, a tórendszer, az egyre színvonalasabbá váló medvefarm és a meglévő egyéb természeti kincsek képezik.

Természeti környezet, a tavak állapota gazdasági jelentőségük

Míg a középkorban a Sződrákosi-patak vizének felduzzasztásával létrehozott tó főként megélhetési forrásként, halastóként, állat-itatóként működött, addig a XX. század elején főként idegenforgalmi célokat szolgált.

Ebben az időszakban fedezték fel a nyaralni és pihenni vágyók számára az egyedülálló természeti kincsekkel bíró Malom-tavat. A Veresegyházi Tórendező és Fürdő Egyesület fő célja volt, hogy üdülőhellyé nyilvánítassa ezt a területet. Alapszabályában, - ami a mai kor emberének is megszívlelendő - az állt, hogy a tavat és környékét gondozza, tisztántartsa, a káros növényeket, amely a tó élővilágát veszélyezteti, írtja, a védett növények pusztítását, rongálását megakadályozza, így alakítva ki a kultúrált pihenés és sportolás lehetőségit. A anyagi fedezetet az egyesület vagyona, a felolvasásokból., bálokból, hangversenyekből, táncmulatságokból befolyó összeg biztosítja.

A tavak jelenlegi képe csak a XX. század második felében jött létre, amikor a Sződrákosi-patakból még két tavat hoztak létre. Az újabb tavak létrehozásával nagymértékben hozzájárultak a mocsári, természettudományi értékeket képviselő növényvilág kipusztulásához.

Az 1920-30-as években a Malom-tó természettudományi értékére több magyar kutató is felfigyelt, a terület rendszeres kutatási színtér volt. Virágos növényeit Boros Ádám, századunk nagy botanikusa kutatta. A tóról 1934-ben azt jegyezték le, hogy a Veresegyházi tó szegélyén és úszólápjain olyan növények élnek, amelyek egy hideg övi vegetációnak az utolsó hírmondói

Az élővilág sokszínűsége megihlette Csapodi Verát, aki akvarell sorozatott készített a tavak értékes növényeiről.

Sajnos mára az édesvízi ökoszisztémák hanyatlása, a környezetszennyezés, a helytelen vízgazdálkodás következtében globális szinten is megfigyelhető folyamat. Ez a folyamat játszódik le a veresegyházi tavakban is.

Ami az 1920-as években ide vonzotta a turistákat, mára egyre inkább eltűnik. A tó vízminősége jelentősen leromlott, jelenleg fürdésre alkalmatlan, habár a bátrabbak még megmártóznak benne. Immár csak a horgászok "paradicsoma" (az idézőjel indokolt, mert a Malom-tavat bérlő horgászegyesület korszerűtlen módon működik).

Az 1996-ban megalakult Tavirózsa Környezet- és természetvédő Egyesület próbálja megmenteni a tavak élővilágát a további pusztítástól. Igen jelentős kezdeményezéseket tettek és tesznek, de sajnos még a város igen vegyessé vált régi és új lakossága nem érzi, mennyire fontos a természet megóvása, és az iskolai nevelés is csak gyerekcipőben jár ezen a területen. Az önkormányzat szerepe is igen jelentős, mert nem tesz olyan lépéseket, mellyel megakadályozhatná a környezetszennyezést.

Az Egyesület egyik nagyon fontos kezdeményezése, amely turisztikai szempontból sem elhanyagolható az, hogy kialakítottak egy tanösvényt, amely a Veresegyházi tavak körüljárását teszi lehetővé, táblákkal jelezve a még meglévő védett növényeket és az általuk kiadott füzetben minden információt megkapunk az ott élő állatvilágról, a lejátszódó ökológiai folyamatokról és a helyes magatartásról is.

Munkájuk eredménye a Tanösvény, amely a tavak és környékük védett területein vezet keresztül. Az itt még fellelhető védett állat- és növényfajok megmentéséhez nagy anyagi befektetésre és ökotudatos társadalomra van szükség.

Termálvíz, és hasznosítása

A közelmúltban tárták fel a turizmus szempontjából igen jelentős termálvizet. 1992-ben megépült a termálfürdő, amely jelenleg egy medencével áll a látogatók rendelkezésére. A felszínre kerülő víz 1414-1457 méter mélyből tör a felszínre. Percenként 800 liter 65 C o-os vizet szolgáltat. A termálvíz összetétele megegyezik a Széchenyi fürdő vizével, alkalmas az emésztő- és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, újabb beruházással a közintézmények fűtésére is hasznosítják. Sajnos a strand már nem tudja kielégíteni az idelátogatók igényeit, ezért bővítésre, fejlesztésre szorul. A jelenlegi piaci versenyben nem állja meg a helyét, ezért igen jelentős pénzügyi befektetésre lenne szükség.

Medve- és farkasmenhely

A 90-es években Veresegyházra költözött a medve- és farkasmenhely. A kezdeti nehézségek után,(amikor a menhely látogathatósága a higiéniás viszonyok miatt kérdésessé vált) mára már jól működő, állatbarát tartóhely, ahol a látogatókat különböző szabadidős tevékenységekkel is szórakoztatják. A területen egyéb szolgáltatások, mint például pihenőhelyek, büfé, stb. is megtalálhatók. A menhely közadakozásból és a látogatóktól szedett belépődíjakból tartja fenn magát, amiből megteremtik az állatoknak a természetes élőhelyéhez hasonló életkörülményeket.

Egyéb látványosságok, természetjárás

Veresegyház műemlékekben nem túl gazdag, de középületei és a bennük lévő műalkotások alakítják a város képét. A római katolikus templom műemlék jellegű, egyhajós, középtornyos, copf stílusban épült 1778-ban. Oltárképe a XVIII. század második feléből való, ismeretlen festő olajfestménye, Szent Erzsébetet ábrázolja. Orgonáját 1995-ben avatták, azóta orgonahangversenyek helyszínéül szolgál magyar és nemzetközi művészek közreműködésével. A templom kertjében található barokk Golgota szoborcsoport, a templom mögött Kő Pál Munkácsy díjas szobrászművésznek a II. világháború áldozataira emlékező "Anya" című alkotása. Az evangélikus templom 1920-as években épült neogótikus stílusban. A református templom 1784-88 között épült, műemlék jellegű, szintén copf stílusú épület, amit 1911-ben neogótikus formában építettek át. Ebben a templomban is található orgona. Orgonahangversenyeket kéthavonta rendeznek.

Egyéb látványosságok az I. világháborús emlékhely, a Hősök Parkja, mellette a székely kapu, a japán-magyar barátság emlékpark, a tájház, ahol Veresegyház hagyományait, öltözködési múltját ismerhetjük meg. Az átadott új létesítményekben ma élő képzőművészek alkotásait tekinthetjük meg.

Természetjárásra igen kedvezőek a helyi adottságok és a környéken található erdős területek, ahol turistaútvonalak vezetik a kirándulni vágyókat. A városból könnyen eljuthatunk Gödöllőre, ahol megtekinthetjük a Grassalkovich Kastélyt, a Máriabesnyői Templomot. Őrbottyánban található az ország jelenleg egyetlen működő harangöntő műhelye, Mogyoródon a Hungaroring, és az Aquapark. Szadán a Székely Bertalan Múzeumot látogathatjuk meg, és Vácrátóton a Botanikus Kert fogadja a látogatókat. Ellenkező irányban haladva elérhető a Fóti Somlyó és Fóton, a volt gyermekvárossal szemben a Fóti Templomot tekinthetjük meg. Dunakeszin a repülőtér és a lóversenypálya fogadja a látogatókat.

Forrás: Perityné Osvatics Judit
Idegenforgalmi szakmenedzser